Július






végtelen boldog
neve-nincs napok
rúgják el maguktól
az alvó tegnapot

mézbe fulladt idő
sóhajt illatot
tücsök rí
kaporszag dajkál
hulló csillagot

virul a nyár
vele együtt
én is nap süt
bennem játszik
a poézis.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése