Két hete borzolta a falu lakóinak idegeit egy hirdetés, amely a Sövény utcai kisbolt ajtaján
ékeskedett. Hirdettek itt hasított disznót, kukoricát, jó állapotú biciklit, egyszer meg a Kuklis
Pista bácsi elveszített protézisét. Azt is meghirdették, aztán ároktakarítás után lett csak meg,
mert odahányta az öreg, mikor egyszer nyugdíj után hazafelé tartott a kocsmából.
Szóval, egy szép nyári napon megjelent egy fényképes hirdetés, mely alig használt kültéri
djacucit (sic!) kínált eladásra, potom hétszázezerért. Viszont ingyen beszerelik. A
rosszminőségű fénymásolat egy dézsaszerű alkotmányt ábrázolt, és a boltos Marika volt, aki
elmagyarázta a kíváncsiaknak, mi is az a jacuzzi.
Bözsike néni, aki a szemközti ház lakója, és mindent tud, ami az utcában történik, csak azért
nem vette meg, mint mondta, mert összevesztek azon az urával, hogy a disznóól mellé vagy a
kacsákhoz telepítsék. Az öreg a kacsákhoz tenné, mert akkor legalább valami haszna is lenne,
csak hadd pocsoljanak a jószágok. Attól lesz jó a húsuk.
Ellenben Jani bácsi, ki a sarokról jár a mindennapi friss kenyérért, azon mélázott, vajon
hányan férnének abba a bugyborékos vízbe, mert ő csak az asszonnyal merészkedne bele, de
annak meg szaggat a dereka, beszállni még csak beszállna valahogyan, de reggelig sem bírna
kikászálódni. Meg aztán látta a tévében, hogy mindenféle pucérkodó népek ülnek abba. Az én
házamba oszt be nem hozod, mer letöröm a derekad, így az asszony. Aki ritkán szól, de akkor
nagyot.
Milyen jó is lenne, ha zárás után megáztatná magát a család, így a boltos Marika. Elférne ott
valahol a káposzta ágyás meg a paradicsomok mellett. Csak a macska bele ne essen. Körbe
rakná muskátlikkal, olyan volna, mint egy welnesszes medence. Az ember sörözne, ő meg
iszogatná a jó vörösboros kólát. Tisztára, mint a filmekben.
Pöszike néni egyből az unokáira gondolt, egész nyáron elpancsolgatnának azok a drágák,
olcsóbb, mint a fürdő, aztán meg, ha nincsenek itt a gyerekek, beáztatná a szennyest egy
kismosáshoz. Estére meg kiáztatná a fájós bütykeit egy kis kamillás vízben, aztán jöhet az
ágy.
Kár lenne azt csak nyáron használni, így az öreg Rác Pista. Télen, ha üres elfér abban pár zsák
krumpli, legfeljebb letakarná az ember zsákkal, hogy meg ne fagyjon. A répának is lenne ott
hely meg a kis gyökérnek, ami a kertjében megterem. Ha berakná a fásszínbe még a gyújtóst
is szárazon tartaná. Okos dolog, huncut ember volt, aki kitalálta, pederte meg kese bajszát.
Maca néni azon ábrándozott, ha beférne a kis szobába, télen milyen fájin dolog lenne abból
nézni esténként a sorozatot. A nagy zuborgásból. Aztán mielőtt elnyomná az álom, átmászna
a kis rekamiéra, az még odaférne mellé.
Ki kell mondanunk, fenekestül felforgatta az utca életét az a hirdetés.
Napokig citáltak egymásra jobbnál jobb ötletekkel a környékbeli öregek. De gazdára nem lelt
a bugyborékos dézsa, ahogy valaki találóan elnevezte.
Mígnem egyik reggel eltűnt a hirdetés. Csak a négy rajzszeg csúfoskodott az ajtó zöldre
festett deszkáján és Bözsike néni zárta mindig kettőre a kaput, ha boltba indult valamiért.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése