A város 1692-es töröktől való visszafoglalása után a római
katolikus püspökség egy szerény, Szent Brigittának szentelt templom épületébe
húzódott a felégetett, romos településen.
Azonban a hívek
összefogásának köszönhetően 1720-ban alapkőletétellel elindult egy építkezés,
majd viszonylag rövid idő múltán, gróf Csáky Imre esztergomi kanonok, váradi
püspök 1723. január 10-én fényes ünnepség közepette beköltözhetett a Sebes
Körös partján épült, a város védőszentjének tiszteletére Szent Lászlónak ajánlott
székesegyház épületébe, amit gróf Forgách Pál püspök szentelt fel.
A templom működéséhez és folyamatos építéséhez további
püspökök nevei kötődnek, Okolicsányi János és Csányi Miklós személyében.
A viszonylag dísztelen, formájában eklektikus épület számos
átalakításon, toldáson esett át, tornya 1790-ben készült el, belső berendezése
a 18-19. századot idézi, oltárképén, ami Friedrich Silcher munkája, Szent
László király látható, falképeit Thury Gyula készítette 1908. körül.
Túl két háborún, amelyek közül az elsőnek áldozatul esett
négy harangja és a haldoklókat búcsúztató kis lélekharang, valamint
impériumváltáson, büszkén emelte tornyát az égnek és hirdette, városa polgárai
a hit parancsai szerint élnek, nem feledve a szent lovagkirály törvényeit.
1964. pünkösdjének vasárnapján a hívek nagy megdöbbenésére kihirdették,
pártutasítás alapján másnap délután, a hat órás mise után végleg bezár a
templom, aztán következő reggel elkezdődik a 241-ik évét betöltött épület bontása,
ugyanis a gépjármű forgalom akadályoztatása miatt lerombolják. A hitetlenkedő
és síró hívek kezdeti elkeseredését csendes ellenállás váltotta fel, égő
gyertyákkal, egyházi énekeket énekelve és fohászkodva őrizték templomukat.
Ópalotai János apátplébános mindent elkövetett, hogy a román
kommunista városvezetést észérvekkel meggyőzze, ám a város vezetőit zavarta a
magyar műemléktemplom harangzúgása, ami a városháza közvetlen szomszédságában
feküdt, de a szintén a közelben elhelyezkedő ortodox templom harangjai már nem
okoztak gondot.
A sikertelen próbálkozásokat követően az apátplébános
híveivel és a város polgárainak segítségével, mintegy ezerötszáz fővel
éjjel-nappal élőlánccal vette körül a templom épületét, megakadályozva ezzel a
bontás elkezdését. Mivel a városban nem akadt ember a munkálatok elvégzéséhez,
a környékbeli településekről igyekeztek munkásokat toborozni, ám sem kérésre,
sem fenyegetésre nem akadt kivitelező a templomromboláshoz.
A román titkosszolgálat állandó terrorban tartotta, többször
is kihallgatásra vitte Ópalotai Jánost és a templom őrzésében egymást váltó
híveket, akikhez többen csatlakoztak más vallásúak, ám ellenállásukat megtörni
nem tudván, feladták a templom lerombolásának tervét.
Bukarestben csak az ortodox püspök közbenjárására értesültek
a váradi városvezetők túlkapásáról és leállították a templom bontását.
A megtorlás azonban nem maradt el, sokakat, kiknek
személyazonossága máig sem derült ki, hosszú börtönévekre ítéltek, Ópalotai
János apátplébánost is áthelyezték.
A fennállásának idén 289-ik évfordulóját ünneplő Szent
László templom immár felújítva, teljes pompájában dicséri a hit és
összetartozás erejét.
forrás: wikipédia
Duna TV.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése