Ha feltételezzük, hogy igazat írnak a források, miszerint két időpont is számításba jöhet, úgy könnyen meglehet, hogy idén augusztus 15-én ünnepelhetjük az író százhuszadik születésnapját. Vagy két év múlva. De ez mit sem von le a tényből, hogy szerelemgyerekként látta meg a napvilágot Kolozsváron, egy „híres” színésznő anya, Hunyady Margit, és „hírhedt” hírlapíró, charmeur, Bródy Sándor törvénytelen gyermekeként.
Származásának stigmatikus volta egész életére kihat. Korán elveszített, rajongásig szeretett anyja és rapszodikus, öntörvényű apja árnyékában nő fel, és válik tüdőbeteg, magányos fiatalemberré.
Hírlapíróként, majd útirajzok, színházi-és irodalmi bírálatok mellett novellákat is publikál már a húszas évek elején, aztán regényeiben, és színpadi műveiben teljesedik ki munkássága. S mivel nem célom itt az író teljes életrajzának bemutatása, a teljesség igénye nélkül, következzék most pár novella hangulata.
Akár napainkban is játszódhatna A nehéz étel c. írása, tekintve, hogy a főhős, Z. gróf leírása tulajdonságait tekintve, bármely mai playboyra ráillene. S hogy ki lenne a mai Pávaszem pillangó, a zamatos nevű kis Beliczay Böske, akivel a fess gróf afférba keveredik, én azt nem tudom. És hogy van-e a mai celebek között olyan, ki a szerelemért feláldozná szabadságát, azt sem tisztem megítélni. De bonbok közül Z.gróf és a kis balettpatkány szerelmi históriája talán a keserédes trüffel.
Nem, úgy, mint D’Ajuda gróf, az aranyifjú, és dúsgazdag amerikai szeretője („bokán az öregség kék erével”) története, ami olyan, mint a fehér csoki, és a vége igazi happy end, mármint a gróf szemszögéből. Aztán a drága gyöngysor is előkerül, a gaz cselszövők is elnyerik a méltót. De az egész oly finoman megírva, hogy az olvasót a közben lezajlott gyilok meg sem rendíti. E történetből készült tv. filmet volt szerencsém megtekinteni, de az írott változat elevenebb és színesebb.
Hogyan éli meg Olga, egy bankban dolgozó, igazán konszolidált és modern gondolkodású kisasszony egy végzetes ámde gyógyítható betegség kúráját egy pazar, hegyvidéki gyógyszállóban? Feltűnik a szerelem is, egy fess síoktató személyében, de a mű oly keserű, mint bonbonok között a karamell.
A történet a szivarozásról épp csak egy szippantásnyi, egy árnyalatnyi füst egy anekdotával Z. úrról, ki szép halált halt. Íze a gyorsan elomló mogyorós csokié.
A hagyományok, a majdnem kőbe vésett szokások felrúgása fenyegeti a Derby klub előkelő tagjait, midőn a lóversenyt egy közönséges pincér lova nyeri. Veszélyben az ünnepi vacsora a Jockey Clubban. Vajon tovább él-e a tradíció vagy kitör a botrány? Én jót mulattam, míg olvastam, és a számban mandula ízt éreztem.
És végül a kedvencem, az egykor porból kiemelt és karriert befutó cigánylány története, a bársonyos fekete csoki. A lány története, ki „betegre pácolt alázatos szolgák” közepette megkívánta a zuhanást. Borzongató.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése