Vallomás





Néha szemed
kékjébe temetkezem,
csillag-tekinteted
csupa sejtelem,
áthat, emel
és repít, bút
bánatot elcsendesít,
érzem, talányos
 macska-lelked
cifra zegzugai
elrejtenek s
apró fejed
vállamba fúrva
nem engeded,
hogy a rosszak
elvigyenek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése